Timi mellplasztika blogja

A héten csak kétszer szorítottam le az iskolabuszt, -amire nem vagyok büszke-, miután megfogadtam, hogy ½ órával korábban kelek. Azóta viccesen szalutálunk reggelente a buszvezetővel, amikor gyerekeim után becsukja az ajtót.Legújabb esti ötlet, amivel ki lehet tolni a nem várt elalvás időpontját: -Anya masszírozz meg. Benedeknek a combját, Bencének a hátát gyurmázom hosszasan, míg félájultan melléjük nem zuhanok. Egyik este, gondolkodásra serkentve az alábbit kérte Bence egy öt perces masszír végén: - Anya, ezt mentsd el és indítsd újra. Gondolhatjátok, hogy korlátokat kell állítsak a számítógépezés területén.Persze én sem vagyok egyszerű eset, tegnap az volt a vicces, hogy amíg nagyfiammal skype-oltam és a kisebb lányomnak adatokat kerestem a neten, javítottam egy harmadik gyerek leckéjét, fülemben a telefonnal, ahonnan a testvérem csicsergett. Csak Bence hiányzott az ölemből, apró meleg kezeivel. Vagy a klaviatúra virtuóz Benedek a harsány vigyorával, mellyel konstatálja írásom lassúságát.A szülinapomon egyébként meglepődtem. Azon, hogy milyennek ismertek meg a barátaim, ugyanis a legnagyobb meggyőződéssel köszöntöttek fel a leglehetetlenebb időpontokban. A 0:00 perckor jött köszöntést jópofának tartottam, a pálmát azonban a hajnali két óra viszi, épp megelőzve a 4:45-öt. Én meg örültem, mint egy kisgyerek, mit sem törődve a hátam mögött levő 37 évvel.Már eljárok tornázni, persze nem a helyi fittness terembe, csak a szomszéd község általános iskolájának tornatermébe, ahová remek kilátást kapnak a falu főkoholistái a szemben található kocsmából. Vicces, ahogy háromkerekű kisbiciklik és műanyag hullahopp karikák között ugrálunk, lehetőleg minél kisebb műsort szolgáltatva ezzel az italozó nézőközönségnek. Már gondolatban hangolódok a gyerekseregekre, akik nyáron ellepik a kertet, és a napsütésre, ami csodákat tesz a szervezetünkkel. Azt hiszem gyűjtöttem elég elszántságot hozzá, hogy májusban nekifussak. Ja, és a cicik, köszönjük szépen jól vannak, már nem ébredek fuldokolva, ha reflexből hasra fekszem és továbbra is szeretek a tükör előtt merengeni.